Hétfőn indult egy három napos kirándulás a Rajna völgyébe, pontosabban a Mittelrheintalba (középső Rajnavölgy). Bingenből hajókáztunk Oberweselig, ahol a szállásunk volt. Bingen Karlsruhetól kb 150 km-re van északra, ide saját erőből kellett 12 előtt eljutnunk (12 kor indult a hajó), hála Istennek, befértem egy autóba, így viszonylag kényelmesen és gyorsan, valamint nem mellékesen a vonattól jóval olcsóbban jutottam el a célállomáshoz. A hajóút nagyon szép és közepesen szeles volt, volt a hajón egy magyar csoport is, földieimmel sodort össze a sors szele, egy nyíregyi házaspárral beszélgettem. Tök jó volt magyarokkal találkozni, mindig örülök, ha hazámfiaival futok össze a nagy messziben. 

Hétfőn egész nap Oberweselben mászkáltunk, egy ferences (később minorita) kolostor romjait néztük meg, ami valamikor az 1800-as évek elején leégett és utána a szegény emberek a megmaradt falakhoz hozzáépítették a házaikat. Az egész Rajna völgyre jellemző ez az építési mód, a régi városfalak, tornyok, romok többnyire be lettek építve, nagyon érdekes hangulatú városszövetek jöttek így létre. Megnéztünk még két templomot, egy lakott lakótornyot, szóval jó sokat mászkáltunk és elég sok csigalépcsőt másztunk meg. Este egy helyi étteremben vacsoráztunk, elég drága volt a kaja, majd újabb gyalogtúra következett egy hegytetőn lévő várba, ahol a szállásunk volt.

én ezt a házat kaptam feladatnak

Másnap reggeli után ismét útrekeltünk. Gyalogtúra volt a közeli kompig, rövidítés képen lemásztunk egy meredek szőlőhegyen, utána a főút mellett kiépített gyalogos és bicikli úton eljutottunk a kompig, ami átvitt minket a túlpartra Kaubba, innen rögtön áthajóztunk a Rajna közepén lévő szigetecskére, melyen egy régi vámház (inkább vámerőd) áll. Ennek megtekintése után hajóval visszamentünk Kaubba és itt folytattuk a városnézést. Itt a legérdekesebb dolog a régi városfal volt, melyet teljesen beépítettek, a fal tetején most egy utcácska fut, egyik felén a házak bejárata, a part felé eső oldalán pedig teraszok, a közút így szépen kettévágja a magánterületet, ám nem ok nélkül, mert árvíz idején csak ez az utca járható, a házak földszintjét elönti a Rajna. Még itt is másztunk némi hegyet, majd rövidke pihenő után futottunk a hajóhoz, amit átvitt bennünket Bacharachba, itt is a várost néztük meg, illetve felmentünk a városka fölötti hegyen magasodó várba, de itt legalább pihentünk kicsit. A vár után visszamentünk a faluba, megnéztünk egy kápolna romot, majd egy helyi étteremben vacsoráztunk. Vacsora után a tanárunk kocsival elvitte a két autóval rendelkező diákot Bingenbe, így este autóval tértünk vissza a szállásra, ahol megkaptuk a szerdai feladatot. Csapatban kellett kiadott házakat lerajzolni, fotózni, megérteni a működésüket, a környezettel való kapcsolatukat (ilyen sűrű, átláthatatlan szövetnél ez bizony nem mindig egyszerű). Miután  az én csoportiomnak csak Oberweselbe voltak házai, így a városban maradtunk, a többiek autóval rohangásztak a környéken. A felmérés végeztével gyalog és komppal átmentem Kaubba, ahol a mi kocsink volt, itt még vártam kicsit, hogy a többiek is befejezzék a saját házaikat. A nap végén még elkocsikáztunk a Loreleihoz, ha már erre járunk, nem szabad kihagyni, majd szépen hazajöttünk. Útközben civil rendőrök kitereltek a sztrádáról és igazoltattak, de mint kiderült, csak rutinellenőrzés volt. Ennyi az elmúlt hét fontos eseményeinek története. Tegnap csak annyi történt, hogy kitakarítottam a szobát, ma meg a csoporttal átbeszéltük a tennivalókat, hogy mit kell kedden beadni. Utána elmentem modellboltba és vettem sörkartont a makettezéshez, igaz a sörkarton mellé akciósan kaptam egy infarktust is, amikor megláttam, mennyibe kerül, ugyanis német atyámfiai nem szégyelnek 2,92 uniós  váltópénzt kérni egy ív 2mm-es szürke sörkartonért. A többi papíráru árát inkább ki sem írom.

Végezetül itt láthattok még pár fényképet.

az akkurátus szőlőhegy

a vámház

házak az egykori városfalon

a furcsa vidék egy másik arca

munkában

Lorelei