Sziasztok! Tudom, tartozom még nektek a diplomavédések további képeivel, ígérem, amint odáig jutok, felteszem őket. A bicajjal kapcsolatba annyi fejlemény van, hogy csütörtökön bevittem a suliba és megkerestem a vasműhely vezetőjét, hogy tud-e segíteni. Jövő hétre (azaz mostanira) ígérte, hogy segít, így holnap korán bemegyek, hátha sikerül reggel megjavíttatni a pedált. Amúgy egész hétvégén az egyetemen voltam, kölcsönbringákkal jártam be, tegnap Timtől kértem el, ma pedig az egyik Martin adta ide az övét, persze ma csak délután mentem be, délelőtt a gyülekezetben voltam, utána meg ott volt közös ebéd és az egyik ifis srácot búcsúztattuk, aki jövő héten kezdi meg a polgári szolgálatát.
Az egyetemen a székemet csinálgattam, úgy számolom, kb. 15 réteg papírt kell felvinnem a zsaluzatra, hogy a végeredmény stabil legyen, eddig tíznél tartok. Egy réteg felhordása kb. fél óra, tessék számolni… Egy idő után elég unalmas meló a tapétaragasztó kevergetése és a papírok felragasztása, de lehetne rosszabb is és ami a legfontosabb, most stabil, vízálló a zsaluzat és nem vetemedik, mondjuk lövésem sincs, mikorra fog megszáradni. Reményeim szerint holnap be tudom fejezni a rétegeket és akkor lesz egy hete a száradásra. A tervezéssel sajnos megakadtam, nem igazán sikerül a kigondolt szimbiózisos dolgokat átültetni egy hasonló, ámde teljesen más szituációba, márpedig bölcs konzulenseim ezt várják tőlem. Mondjuk az utóbbi négy napomat masszívan kitöltötte a szék, de Andrissal elég sokat beszélgettünk a telekről meg a feladatról, egyelőre ő sincs sokkal előrébb, meg úgy általában senki a csoportban. Ahhoz képest, hogy egy prá mondatos helyzetjelentést akartam csak írni, egész pofás kis poszt lett a végére, amiből minden fontosat megtudtatok :)
Íme a készülő szék a tizedik réteg után, háttérben a bicajom, melyet csütörtökön bent hagytam a gyaktermünkben, mert semmi kedvem nem volt hazavinni, majd hétfőn újra behozni, mivel mozgásképtelen, ugye tolni kell, az pedig három kilométeren át nem olyan jó móka.