Avagy hogy nem vettünk kettes golfot Lacinak.
Az egész kedden este kezdődött, mikor msn-en ráírtam Lacira, hogy mi van vele. A kötelező udvariassági köröket lefutva egyszer csak megemlítette, hogy talált egy II-es golfot a mobilén, ami elég jó árba van és nagyon tetszik neki. Nekem persze nem kellett kétszer mondani, azonnal kértem a linket, hadd lássam én is. Szerintem is pöpec kis autó, teljesen mellékes körülmény, hogy Köln mellett van, úgyhogy felajánlottam Lacinak, jöjjön el és nézzük meg együtt, elmegyek vele megvenni, de előtte írja össze a kérdéseit, mit tudakoljak meg a tulajtól. Ebben maradtunk, majd mentem aludni, másnap suli volt. Magam sem hittem volna, hogy ezek után ennyire felgyorsulnak a dolgok, de a suliba nem hagyott nyugodni a gondolat, nekiálltam tervezgetni. Tegnap, mivel elég kevesen voltunk órán, mindnyájan együtt konzultáltunk, azaz mindenkinek végig kellett hallgatnia a többieket. Ez jó alaklom volt arra, hogy végiggondoljam az autónézés lehetséges variációit, végül ara jutottam, hogy a legcélszerűbb autót bérelni és azzal menni Kölnbe, vagy megkérdem Timet, nem-e jönne el velünk, egyrészt mert német és ismeri az itteni viszonyokat, másrészt van kocsija. Természetesen megkérdeztem Andrist is, lenne-e kedve eljönni, hát persze. Így tegnap délutánra össze is állt a csapat, már csak Lacival kellett egyeztetnem, mit kérdezzek a tulajtól. Persze nagyon meglepődött, mikro hazaérve ráírtam msn-en, hogy akkor megy a dolog, mikor jön Karlsruheba, nem hitte, hogy ennyire beindulnak a dolgok, de innen már nincs visszaút, hívja fel az édesanyját, győzze meg a projektől, addig én beszélek Timmel, meg a tulajjal. Ez szép és jó is volt, sajna azonban mikor felmentem a mobiléra a tulaj adataiért, az autó már nem volt meg, elvitték. Sebaj, megpróbáltuk.
a kép illusztráció
