Elnézéseteket kérem, hogy az utóbbi napokban nem jelentkeztem. Szerda este megjöttek Mikuék, vasárnap reggelig voltak itt, jó sűrű programunk volt, minden este későn feküdtünk. Nagyon jó volt, hogy jöttek, nagyon örültem nekik, amint lesz egy szusszanásnyi időm, megírom a beszámolót a kintlétükről. Ami miatt most belefogtam e nyúlfarknyi posztba az az, hogy múlt héten kedden elvittem a bicajt a lelkigondozóhoz. A fémműhely vezetője ugyanis akkorra adott időpontot, jó fejek ezek a németek, mindenhez Termin (egyeztetett időpont) meg Beratung kell (tanácsadás-mikor nagynénémmel XPS habot kerestünk, az egyik nagyáruházban azt mondta az információs, hogy hagyjuk magunkat beratenolni, merthogy erre is van szakember). Száz sónak is egy a vége, lecsiszoltam a pedálról az eddigi hegesztést, meg a hajtókar felét (nem mondták, hogy meddig kell csiszolni), majd Herr Heil felhegesztette, így most tart, kibírta a hétvégi bicajozásokat is.
fényképek a műtőből
